Pannonanizáló Balkánaán

Délről hegy, Keletről folyó, Északról betonút, Nyugatról temető.
Lejönni, átkelni, továbblépni, megállapodni.

Médiapartner

autonomia_autonomija_info.jpg

Facebook-oldal

A bloggerről

PRESSBURGER CSABA (1976) újságíró, publicista, kritikus.
A szerző riportjai, interjúi, kritikái és publicisztikai írásai a PRESSBURGER.ORG honlapon olvashatóak.

Utolsó kommentek

Naptár

április 2019
Hét Ked Sze Csü Pén Szo Vas
<<  < Archív >
1 2 3 4 5 6 7
8 9 10 11 12 13 14
15 16 17 18 19 20 21
22 23 24 25 26 27 28
29 30

Friss topikok

Je suis Mindannyian

2019.04.14. 18:20 pressburger

mindannyian_redesigned.jpg

Egy Pásztor István-idézettel indítanék: „Most is, mint ahogyan az emberemlékezet óta van, megosztottak vagyunk a különféle ügyek megítélésében. Ez a megosztottság egybe jár egy közösség életével. Viszont vannak olyan kérdések és pillanatok, amikor közösen meg kell próbálni túllépni ezeken a különbségeken. Ez most egy olyan pillanat! Azt szeretném kérni mindenkitől, aki számára fontos a nemzet, a magyar közösség ügye, hogy csatlakozzon [az európai parlamenti választáson való részvételre buzdító MINDANNYIAN kampányhoz]!” (Forrás: Vajma.info)

Ezúton szeretném jelezni, hogy

örömmel teszek eleget az elnök úr nyilvános felkérésének. Fontos számomra a nemzet és a magyar közösség ügye, és úgy gondolom, hogy nekünk, határon túli kettős állampolgároknak érdemes élnünk magyar/EU-s szavazati jogunkkal is, ha már egyszer megadatott.

(Az ezzel kapcsolatos érveimet a magyar parlamenti választás kapcsán, pontosan egy évvel ezelőtt már kifejtettem.) Tehát én is minden határon túli magyar kettős állampolgárt arra biztatnék, hogy szavazzon.

Sőt, legyőzvén a pártrendezvényekkel szembeni viszolygásomat, kész volnék beszélni is a Vajdasági Magyar Szövetség kampányrendezvényein. De hogy ne áruljak zsákbamacskát, röviden és tételesen felvázolom, milyen gondolatokat fogalmaznék meg a VMSZ-elnök által meghirdetett három téma és kilenc altéma kapcsán.

I. Európa és a nemzetek

  1. A multikulturalizmus csődje, miért fontos az erős nemzet? – A klasszikus értelemben vett multikulturalizmus, vagyis a különböző kultúrák békés egymás mellett élésének ideológiája csődöt mondott. Olyan társadalmat kell kialakítanunk, amely nem az egymás mellett élést, hanem a kultúrák közötti átjárhatóságot, vagyis az interkulturalizmust és a befogadást segíti. Mert miképpen „az egy nyelvű és egy szokású ország gyenge és esendő”, azonképpen gyenge és esendő az a nemzet is, amely be- és elzárkózik, a múltba réved, ellenséget lát minden jövevényben és másként gondolkodóban.
  2. A Kárpát-medence metszéspont vagy találkozási hely? – Is-is. Egy olyan találkozási hellyé kell formálni a Kárpát-medencét, ahová szívesen jönnek más nemzetek és kultúrák képviselői, mert tudják, hogy itt egy befogadó nemzetre és kultúrára lelnek. A földrajzi metszéspont-helyzetből adódóan pedig ki-ki megtalálja a számára ismerős kulturális elemeket, jöjjön bár északról, délről, keletről vagy nyugatról.
  3. Magyar nemzetpolitika a száz év magány után – Trianon után száz évvel végre meg kell teremteni azt a nemzetpolitikát, amely a nemzeten belüli sokszínűséget és többszólamúságot preferálja, amely nem igazodásra kényszeríti a határon túli nemzetrészeket, hanem odafigyel a kívülről és lentről jövő kezdeményezésekre, a támogatáspolitikáját a valós szükségletek szerint alakítja, az adófizetők pénzét pedig nem látszatberuházásokra, propagandára és a csatlósok apanázsának biztosítására költi.

II. Család, kisebbség és identitás

  1. A család: bizalom és biztonság – miért akarják szétzúzni? – El a kezekkel a családtól! Mindenkinek legyen joga a családalapításra, így a meleg pároknak is. Noha a gyermeküket egyedül nevelő szülők is képesek szavatolni gyermekük számára a bizalom és a biztonság légkörét, de két szülő – függetlenül attól, hogy azonos vagy különböző neműek-e – mégis könnyebben boldogul, főleg, ha kapcsolatuk az egymás iránti tiszteletre, szeretetre és bizalomra épül.
  2. A kisebbség fogalma – őshonosok küzdelme Európában – Az őshonosság és a kisebbség fogalma igen képlékeny és sokrétű. Kihez képest őshonos az, akinek a feltételezett felmenői ezer évre visszamenően egy nehezen behatárolható és állandóan változó nagyságú területen éltek? Miért nemesb az őshonos kisebbségek küzdelme, mint a nem őshonosoké? – hiszen a kisebbségi létbe vetettség többnyire a körülmények és nem az egyén akarata által determinált állapot.
  3. Történelemtanítás vagy történelemtagadás – A magyar történelemnek is vannak olyan időszakai, amelyekre nem szívesen tekint vissza a mindenkori magyar politikai hatalom, vagy épp meg kívánja szépíteni a megmásíthatatlant. A történelemtagadásnál, vagyis a tények el nem ismerésénél csak egyetlen súlyosabb bűn van: a történelemhamisítás, vagyis amikor az aktuális hatalom megmásít tényeket és ekként tálalja őket.

III. Gazdaság a számok és tapasztalatok tükrében

  1. Itthon teremtőben – otthonteremtőben – Ahhoz, hogy a fiatalokat, de főként a képzett fiatalokat rávegyük, hogy itthon teremtsenek maguknak otthont, nem elég néhány nagygazdát és nagyvállalkozót kitömni Magyarországról érkező forintmilliárdokkal. Ahhoz olyan légkört kell kialakítani, amelyben ezek a fiatalok jól is érzik magukat: ahol bárki – a következményektől való félelem nélkül – elmondhatja, amit gondol, ahol nem számít a párttagság az előmenetel szempontjából, az önálló, kritikus gondolkodást, a kreativitást, a kitartást és a szakértelmet pedig díjazzák.
  2. Mit kínál a magyar nemzet? – A magyar nemzet az olcsó munkaerejét és a szakképzett fiataljait kínálja a fejlettebb országoknak, illetve a külföldi befektetőknek. A magyar nemzethez való tartozás pedig – az aktuális magyar hatalom negatív megítélése miatt – egyre gyakrabban megvetettséget, kirekesztettséget és velük szembeni bizalmatlanságot kínál a külföldre szakadt magyarok számára.
  3. Gazdaságfejlesztés mint a nemzeti megmaradás európai lehetősége – Nincs nemzeti megmaradás erős gazdasági háttér nélkül. Ám ha ez a gazdaságfejlesztés egy párt által vezényelt pénzleosztásból áll, az informális kritériumrendszer pedig párthűséget követel meg az érintettektől, akkor az ekként fejlesztett gazdaság – és vele együtt a megtartani kívánt nemzet is – igencsak sérülékeny.

Az előadásaimat a következő mondattal zárnám:

Éljünk MINDANNYIAN választói jogunkkal, és egy olyan listát támogassunk, amely szögesdrótok, összeesküvés-elméletek, karaktergyilkosságok és idegengyűlölet nélkül képzeli el az Európai Uniót, s egy szabad, nyitott, befogadó, az emberi jogokat maradéktalanul tiszteletben tartó kontinensként tekint Európára, ahol a magyarokat nem a jelenlegi kormány ténykedése alapján ítélik meg.

Szólj hozzá!

Címkék: kampány vmsz európai parlamenti választás pásztor istván