Pannonanizáló Balkánaán

A tavalyi nekibuzdulásomon felbuzdulva, az idén is sommázom az évet. Ami itt következik tehát, az egy végtelenül szubjektív, igazságtalanul hiányos és maximálisan hevenyészett „Top 10”, vagyis az én személyes sikerlistám, a számomra pozitív értelemben legmeghatározóbb, legjobb vajdasági magyar közéleti, kulturális történésekkel, teljesítményekkel és termékekkel – időrendben és nem fontossági sorrendben.

1. Megjelent Losoncz Alpár A hatalom(nélküliség) horizontja – Hommage á Új Symposion című tanulmánykötete – A kultikus Új Symposion folyóirattal és a Symposion-mozgalommal meglepően kevés kötet foglalkozik. Losoncz Alpár a Symposion harmadik nemzedékének egykori tagjaként, a bennfentes hitelességével szólal meg a majd 400 oldalas kötetben, társadalomtörténeti összefüggésekbe állítva a Symposion-történetet és felvázolva a folyóirat néhány meghatározó alakjának portréját.

2. Megjelent és vírusként terjedt Kocsis Árpád Szelíd kérelem című cikke – Az Autonómia véleményportálon közölt rövid írás alig pár óra alatt behálózta az internet magyar szegletét. Nemcsak a vajdasági Autonómián olvasták el több ezren, de azokon a jóval több olvasót vonzó magyarországi és romániai oldalakon is, amelyek átvették az írást. Az emberségességért folyamodó cikk mellbevágóan szokatlan hanghordozásával korbácsolta fel a menekültügyet övező militáns retorikától elcsigázott nyilvánosságot.

3. Az Újvidéki Színház kapta a legjobb előadás díját – A legelismertebb magyar színikritikusokból álló Színházi Kritikusok Céhe immár 40. alkalommal ítélte oda a díjait. Az Alekszandar Popovszki rendezte, Danilo Kiš regénye nyomán készült Borisz Davidovics síremléke című előadás volt a kritikus szakma eminensei szerint az előző évadban a Kárpát-medence legjobb magyar nyelvű, hivatásos színházi produkciója.

Részlet a Borisz Davidovics síremléke című előadásból (Srđan Doroški fotója - uvszinhaz.com)

4. Megjelent Danyi Zoltán A dögeltakarítók című regénye németül – Magyar író számára az út a világhírnév felé a német nyelvterületen keresztül vezet. Ezért már önmagában is óriási jelentőséggel bír az utóbbi évek egyik legfontosabb vajdasági magyar regényének, a délszláv háborúk személyes, poszttraumatikus feldolgozását kínáló műnek a német nyelvű fordítása (Terézia Mora munkája), amely az egyik vezető európai kiadónál, a Suhrkampnál látott napvilágot. Danyi idei irodalmi kitüntetései, a Mészöly Miklós-díj és a Déry-díj már szinte csak ráadásnak számítanak.

5. Vickó Árpád kapta a Balassi Műfordítói Nagydíjat – Az Újvidéken élő műfordító több mint nyolcvan kötetnyi szépirodalmi művet ültetett át eddig szerb nyelvre. Munkásságának köszönhetően ismerkedhetett meg a szerb/délszláv anyanyelvű közönség többek között Esterházy Péter, Kertész Imre, Konrád György, Lovas Ildikó, Petri György, Végel László és Tolnai Ottó életművével. Vickó Árpád a második, aki ebben a tavaly alapított magyar állami kitüntetésben részesülhetett.

Vickó Árpád beszéde a Balassi Műfordítói Nagydíj átadásán - Litera | Az irodalmi portál

a fordítás alapjaiban véve létszükséglet is - különösen a kis nyelvi közösségek számára, és különösen most, amikor előtérbe kerülnek és fokozatosan felgyorsulnak a különböző integrációs folyamatok, amelyek azt a látszatot sugallják, hogy csak egy világkultúra létezik. - A Balassi műfordítói nagydíjas Vickó Árpád, szerb műfordító beszéde.

6. Diák Oscar-díjat nyert Kovács István Ostrom című kisfilmje – A fiatal zentai rendező Szarajevó ostroma idején játszódó filmjét 1582 benevezett alkotás közül választotta ki az Amerikai Filmakadémia. (Diák Oscar-díjat eddig egyetlen magyar alkotó nyert: Böszörményi Zsuzsa, 1991-es diplomafilmjével.) Kovács István 23 perces produkciója ezzel jogot szerzett az Oscar-díjért folyó versenyben való részvételre is. 

7. Megjelentek Gyurkovics Virág tényfeltáró riportjai a Vajdaságban leosztott magyar állami pénzekről – Ahol Atlasz-hegységnyi pénzt osztogatnak, ott mindig vannak gyanús ügyletek és egyéb furcsaságok. A szabadkai újságíró Vajdaságból egyedüliként foglalkozott komolyabban a Prosperitati Alapítvány pályázatainak hatásmechanizmusával, valamint a topolyai „fociakadémiára” költött forintmilliárdok hasznosulásának kérdésével.

8. Losoncz Alpár filozófus, egyetemi tanár akadémikusi címet szerzett – Ahhoz, hogy érzékeltessük, mit jelent bekerülni a Szerb Tudományos és Művészeti Akadémiába (SANU), íme néhány adat: a 177 éve fennálló testületnek eddig összesen 1468 tagja volt (beleértve a rendes, a levelező, a tiszteletbeli és a külső tagokat is). Az elmúlt évtizedekben a tagság 150 fő körül alakult. Az idén novemberben 14 levelező és négy külső tag felvételéről döntöttek, 16 eddigi levelező tag pedig rendes taggá vált. Az újonnan felvett tagok között van Losoncz Alpár is, aki Várady Tibor jogászprofesszor és Bálint Béla orvosprofesszor mellett a harmadik vajdasági magyar tagja a SANU jelenlegi összetételének.

9. Megjelent A vajdasági magyarok politikai eszmetörténete és önszerveződése 1989-1999 című tanulmány- és interjúkötet – A Losoncz Márk és Rácz Krisztina szerkesztette kiadvány túlnyomórészt azoknak az előadásoknak a szerkesztett, kibővített változatát öleli fel, amelyek a tavalyi, hasonló címmel megtartott újvidéki konferencián hangzottak el. Ezekhez a tanulmányokhoz társul még a Csorba Bélával, Kasza Józseffel, Várady Tiborral, Hódi Sándorral, Vékás Jánossal és Balla Lajos–Lacival készített mélyinterjú.

10. Megtartották A vajdasági magyarok eszme- és politikatörténete (1945-1989) című konferenciát – A előző pont alatt említett tavalyi konferencia folytatásának is tekinthető ez a Temerinben megszervezett tanácskozás, amelyen fiatal társadalomkutatók mutatták be a második világháború utáni időszak egy-egy szegmensét a vajdasági magyarok vonatkozásában. Noha messze nem nyújthatott teljes keresztmetszetet az adott korról és tárgyáról a konferencia, azért számos vakfoltot sikerült eltüntetnie.