Pannonanizáló Balkánaán

Délről hegy, Keletről folyó, Északról betonút, Nyugatról temető.
Lejönni, átkelni, továbblépni, megállapodni.

Médiapartner

autonomia_autonomija_info.jpg

A bloggerről

PRESSBURGER CSABA (1976) újságíró, publicista, kritikus.
A szerző riportjai, interjúi, kritikái és publicisztikai írásai a PRESSBURGER.ORG honlapon olvashatóak.

Facebook-oldal

Utolsó kommentek

  • ⲘⲁⲭѴⲁl ⲂⲓrⲥⲁⲘⲁⲛ ⲔöⲍÍró: Soros gazda aktív Szerbiában. (2021.12.04. 07:17) Tüntetések ideje
  • Sadist: "Holott ugye az volna a cél, hogy a családi terhek viselése egyenlő arányban oszoljon meg, márpedi... (2021.10.05. 18:28) Igazságot a férfiaknak!
  • Billy Hill: Mondjuk a mukák/terhek megosztásánál arra is kellene figyelni, hogy a legendákkal és hiedelmekkel ... (2021.10.05. 17:02) Igazságot a férfiaknak!
  • MEDVE1978: Lehet ebben rosszat látni, szerintem itt Orbán egy általános konzervatív anya- és családképet vázo... (2021.10.05. 09:39) Igazságot a férfiaknak!
  • lobaszopiatej: @evilwolf: "de olyat hogy legyenek mondjuk kukások vagy csatornamunkások, esetleg villanyszerelõk... (2021.10.04. 13:29) Igazságot a férfiaknak!
  • Utolsó 20

Naptár

május 2024
Hét Ked Sze Csü Pén Szo Vas
<<  < Archív
1 2 3 4 5
6 7 8 9 10 11 12
13 14 15 16 17 18 19
20 21 22 23 24 25 26
27 28 29 30 31

Friss topikok

  • ⲘⲁⲭѴⲁl ⲂⲓrⲥⲁⲘⲁⲛ ⲔöⲍÍró: Soros gazda aktív Szerbiában. (2021.12.04. 07:17) Tüntetések ideje
  • Sadist: "Holott ugye az volna a cél, hogy a családi terhek viselése egyenlő arányban oszoljon meg, márpedi... (2021.10.05. 18:28) Igazságot a férfiaknak!
  • midnight coder: Ez a francia csaj száma pedig picit olyasmi mint ami idehaza a 70-es évek elején ment. Csak a hang... (2021.05.31. 13:58) Miért nézem az Eurovíziót?
  • Dont forget to bring a towel: azóta jó az index amióta eltakarodott belőle a telexes banda (2021.05.03. 16:01) Tisztelet a bátraknak!
  • David Bowman: Bizonyos szint fölött úgy tesznek, mintha minden rendbe lenne Afrika Európába költöztetésével. (2019.03.06. 16:40) Egy bizonyos szint fölött nem migráncsozunk

Létezik-e még „második nyilvánosság”?

2020.11.29. 19:01 pressburger

Sikerült-e a vajdasági magyar közélet felpezsdítése, a hallgatás megtörése, a félelem megszüntetése és a szólásszabadság kibontakoztatása az elmúlt hat év során?mny_logo_kerek.png

„Tudom, hogy megpróbáltatok már minden közintézményt, médiát, sőt, magyar iskolát (hogy ne soroljam tovább) kézi vezérlésre átállítani, de van egy rossz hírem: létezik a vajdasági magyar második nyilvánosság, és hányunk tőletek!”

– ezzel a mondattal zárta a szabadkai Népszínház Magyar Társulata körül kialakult politikai helyzettel foglalkozó jegyzetét Stephen Bozhen, alias Bózsó István barátom és harcostársam hat évvel ezelőtt. A személyes profilján közölt Facebook-bejegyzés hatalmasat robbant. Másnap, 2014. november 25-én Bozhen útjára indította a Második Nyilvánosság (MNY) Facebook-oldalt és verbuvált hozzá adminisztrátori csapatot.

Hogy miért pont minket keresett meg – Gyulai Zsoltot, aki a Magyarországon töltött évtizedek után nem sokkal korábban tért vissza szülővárosába, Szabadkára, a felvidéki származású Vataščin Pétert, aki akkor még csak két éve élt Vajdaságban, de már megjárta a Pannon Televíziót riporterként, Vanger Lászlót, aki IT-s és kommunikációs feladatokat látott el akkortájt (de már nincs a csapatban) és engem –, azt tőle kellene megkérdezni.* Az viszont biztos, hogy nem egy összeszokott társaságból toborzott az „online aktivizmushoz” embereket, hiszen alig vagy egyáltalán nem ismertük korábbról egymást; Bózsó más szempontokat mérlegelhetett.

Egy olyan pillanatban indult a Második Nyilvánosság, amikor a vajdasági magyar közéletben egyedül a Napló Kör képviselt markáns rendszerkritikus attitűdöt, de inkább offline működött és elsősorban az idősebb, valamint a középkorosztályt tudta megszólítani. A médiumok közül a Magyar Szót ekkor már beszántották, a Hét Nap még a rövid, rebellis periódusa előtt állt, a Pannon-birodalom egyre csak terebélyesedett, a Családi Kör nemigen foglalkozott közéleti-politikai ügyekkel, a Szabadkai Rádió saját fennmaradásával volt elfoglalva, a Vajdaság Ma még kiegyensúlyozott volt, de nem ásott túl mélyre, a Vajdasági RTV pedig sem a hatósugarát, sem a terepi lefedettségét tekintve nem tudott teljes mértékben megfelelni a közszolgálati céloknak.

mny.jpgHomályba vesző emlék: az első és utolsó full közös fotó (Klein House, 2015 decembere; balról jobbra: Gyulai Zsolt, Pressburger Csaba, Stephen Bozhen, Vanger László és Vataščin Péter) 

A MNY indulásakor egyetlen célra koncentrált: az említett színházi társulat élére egyértelműen politikai és nem szakmai megfontolások alapján kinevezett társulatvezető leváltatására/lemondatására. A célt két hónap alatt sikerült is elérni. Persze nem áltatjuk magunkat: sok tényező játszott közre ebben, mindenekelőtt a társulat egységes kiállása és a rájuk kényszerített vezető egyöntető elutasítása, de a „forradalmi légkör”, azaz a társadalmi támogatottság megteremtésében mindenképp jelentős szerepe volt a MNY Facebook-felületének is.

Ez alatt a két hónap alatt olyan intenzív és szoros kapcsolat alakult ki közöttünk, MNY-adminok között, hogy fel sem merült bennünk az úgymond okafogyottá vált oldal „lelövése”. Ráadásul azt is érzékeltük, hogy a Népszínház-ügy csak egyik markáns kicsúcsosodása volt annak az általános elégedetlenségnek, amely a vajdasági magyar politikai közéletünk alakulása miatt jelen volt a közösségünk jelentős részében, és hogy a MNY létrejötte sokakat felbátorított véleményük nyílt felvállalására, ha másként nem, legalább egy „néma lájk” formájában. Úgy határoztunk tehát, hogy innentől kezdve egy olyan platform leszünk, amely általánosságban véve törekszik a vajdasági magyar közélet felpezsdítésére, a hallgatás megtörésére, a félelem megszüntetésére és a szólásszabadság kibontakoztatására.

Paradox módon tehát önmagunk felszámolására törekedtünk, vagyis arra, hogy ne legyen szükség többé alternatív, „második” nyilvánosságra, és csak egy, sokszólamú, a kritikát is befogadó nyilvánosságunk legyen.

Ekkor még nem tudtuk, hogy a MNY-vel párhuzamosan (vagy akár valamelyest a MNY fellépésén is felbuzdulva) a politikai elitünkön belüli indulatok is forráspontra jutottak. 2015-ben impozáns alapítói névsorral megalakult a Magyar Mozgalom, majd megtörtént a renegát tagok kizárása a Vajdasági Magyar Szövetségből. A magunk részéről üdvözöltük az MM létrejöttét, mert azt reméltük tőle, hogy hozzájárulhat a vajdasági magyar közösség tényleges politikai pluralizmusának kialakításához. Sajnos azonban az MM-hez fűződő remények csakhamar szertefoszlottak, a VMSZ pedig a Magyarországról érkező hatalmas pénzmennyiségnek köszönhetően még a korábbinál is agresszívebben szorított ki mindenkit a pályáról, aki kívül esett a Fidesz által megteremtett, határokon átnyúló Nemzeti Együttműködés Rendszerén.

A MNY tevékenysége is drasztikusan lecsökkent. Míg kezdetben akár napi több vitriolos posztot, hosszabb jegyzetet is publikáltunk az oldalon, egy idő után már csak heti egy-két cikkmegosztásra korlátozódott az oldal aktivitása. Nem sokat beszélgettünk „szerkesztőségen belül” arról, hogy miért alakult így. Nyilván az egyéb elfoglaltságaink, a kiábrándultságunk is hozzájárult. De a médiaterünk alakulása is! 2015 augusztusában létrejött a szerb nyelvű Autonomija portál magyar nyelvű testvéroldala, az Autonómia, 2016 októberében megindult a Szabad Magyar Szó híroldal és a tulajdonosváltást követően a Családi Kör hetilap is átalakult, s immár több figyelmet szentel közéleti-politikai témáknak. Vagyis

a Második Nyilvánosság szerepköreinek jelentős részét átvették és (szűkös) anyagi forrásaiknak köszönve professzionálisan működtetik független médiumok. A második, alternatív nyilvánosság (ön)felszámolása sajnos nem történt meg, hat év után is szükség van rá, de legalább megerősödött.

„A MNY-szerkesztőség nem hívott senkit az utcára (legfeljebb blöffölt vele), de tudatra ébresztett, és ez nem kevés” – írta első születésnapunk alkalmából született méltatásában Losoncz Márk. Talán nem kevés, de hat év távlatából nézve nem volna elég, ha csak ennyi volna. Másoknak kell megítélnie, hogy sikerült-e legalább némiképp hozzájárulnunk a vajdasági magyar közélet felpezsdítéséhez, a hallgatás megtöréséhez, a félelem megszüntetéséhez és a szólásszabadság kibontakoztatásához. Reméljük, hogy igen. De ha csak négy ember nagyszerű barátságához volt elég a Második Nyilvánosság, már akkor is megérte.

* Itt meg is kérdeztük:

 

Szólj hozzá!

Címkék: Pressburger Csaba Stephen Bozhen Második Nyilvánosság Gyulai Zsolt Vanger László Vataščin Péter MNY szabadkai Népszínház

A bejegyzés trackback címe:

https://pressburger.blog.hu/api/trackback/id/tr616306360

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.
süti beállítások módosítása